Egy bizonyos ponttól azonban a féltékenység már rombolja a kapcsolatot, és ha a kapcsolat állandósuló háborús övezetté válik, a másikkal kötött szövetségünket fenyegeti. Játszma formálódik a kapcsolatban, ami elvezet az érzelmi távolodáshoz. A féltékeny fél nem lel nyugalomra, a társa pedig méltóságában sérül.
A féltékenység oka fellelhető akár az előző negatív tapasztalatokban.
A feldolgozatlan bizalomvesztést nagyon könnyen átvihetjük az új kapcsolatba: instabil önbizalommal megérkezve könnyen felütheti a fejét a bizalmatlanság, a féltékenységi reakciók pedig éppen saját magunk megerősítését célozhatják.
Azt várjuk, a társunk ránk figyeljen, dicsérjen meg, vagy akár bizonyítson, és ha meg is teszi, ez gyakran nem mulasztja el sokáig a mardosó érzést. Ugyanakkor a féltékenység sok esetben olyan korai élményekből táplálkozik, amik nem a párunkhoz, hanem a származási családunkhoz fűződnek. Cikkünkben ezekről lesz szó.
Teljesen egyedül
A féltékenység mögött álló egyik jellemző séma az elhagyatottság. Általában már azelőtt kialakul, hogy első szavainkat kimondtuk volna: a veszteségek (például egy szülő halála, betegeskedése vagy elköltözése) vagy az érzelmi elhagyatottság mind felépítheti. Miből szenvedünk hiányt gyermekként?
A biztonság és a kiszámíthatóság érzése sérül meg. A séma erős szorongást és félelmet okoz attól, hogy a kapcsolat instabil, nem számíthatunk a másikra, mert bármikor eltűnhet. Könnyen aktiválhatja, ha a kapcsolatban (akár teljesen természetes módon előforduló) távolodást érzékelünk, nem kapunk elég figyelmet, vagy a figyelmet más kapja meg helyettünk, mint ahogy Anna lenti példáján is látjuk.
„Dáviddal közös baráti eseményen voltunk. Éppen a mellette lévő nővel beszélgetett, amikor szóltam neki és nem válaszolt. Én pedig belülről összetörtem, majd faképnél hagytam. Már korábban is azt éreztem, vonzónak találja őt.”
Olyan ez, mint egy ördögi kör: először az egyedül maradás pánikszerű érzése jelentkezik, amely a magányosság fölötti keserű, depresszív érzésekre változhat, végül pedig megjelenik a harag a másik felé, mert elment, vagy magunk felé, mert ennyire szükségünk van a másikra. Mindez gyakran eredményezhet féltékenységet és kisajátítást, amely önbeteljesítő jóslatként erodálja a kapcsolatot, az egyébként stabil és elköteleződésre alkalmas másikat is elriaszthatja.
Senkiben sem lehet bízni
A bizalmatlanság-bántalmazás életcsapdája szintén hajlamosíthat féltékenységre. Márk és Julcsi párterápiás ülése jól szemlélteti ezt a működést.
Julcsi: „Tegnap egy barátnőmmel futottam össze a városban, épp csak fél órára maradtam vele egy kávéra. Otthon Márk már azzal fogadott borzasztó dühösen, hogy kivel és mit csináltam ebben az időben, amivel nem tudok elszámolni…”
Ekkor a féltékenység abból a hiedelemből táplálkozik, hogy senkiben nem lehet megbízni, hiszen mások kihasználnak, becsapnak vagy bántanak minket. A kapcsolatokat a veszélyek és a kiszámíthatatlanság tereinek éljük meg.
A fájdalom, a félelem, a felháborodás és a szomorúság egyszerre keveredhet bennünk, gyökere pedig a korai bizalomvesztésben, bántalmazásban lelhető fel.
Mindez oda vezet, hogy önvédelmi készültségben élünk, és lessük azokat a jeleket, amik mások rossz szándékaira utalnak. Próbák elé állítunk másokat, könnyen láthatunk ártatlan megjegyzésekben is bántó szándékot és felnagyíthatjuk a megbízhatatlanság jeleit, miközben figyelmen kívül hagyjuk a szeretetteljes gesztusokat.
Nekem ez jár! / Nem érek semmit
További két séma, amely gyakori mozgatója a féltékenységnek, a feljogosítottságé és a csökkentértékűségé, melyek gyakran össze is játszanak. Előfordul, hogy a feljogosítottság tisztán, önmagában jelentkezik, ám gyakori az is, hogy mögötte értéktelenség-érzés húzódik meg, és éppen az önbizalmi problémáinkkal való megküzdésre fejlesztjük ki a kivételesség élményét.
A csökkentértékűség esetében hiányunk a gyermekkori elfogadásból és a megerősítésből származhat: elutasításban és kritikákban lehetett részünk. A feljogosítottság pedig a megfelelő határok hiányán jön létre: ekkor szüleink nem mutatják meg nekünk, hol húzódnak a reális korlátok. Mindez akár elhanyagoló, bántalmazó légkör eredményeként, akár pedig az elkényeztető attitűd miatt is létrejöhet.
Az irigység és az összehasonlítás is gyakori élmény lehet, mint például Alíz esetében, akinél a csökkentértékűség élménye dominál:
„Bármikor elmegyünk bulizni, folyton azt érzem, Gyuri szívesebben lenne ott egy másik nővel. Pedig nem csinál semmit, mégis az jár a fejemben, hogy a másik biztosan szexisebb, érdekesebb, mint én. Már attól kiakadok, ha szóba áll valaki mással.”
Alíz idealizálja a többi nőt, miközben saját hiányosságait eltúlozza, így az összehasonlításból mindig vesztesen kerül ki. Megerősítést vár, ezért provokálja is a párját: „Biztos inkább vele lennél, nem?” vagy „Szerinted ő jobban néz ki, mint én?”. Annak érdekében, hogy biztosítsa a vetélytársak távol maradását, szorosan társa mellett marad, amivel eltávolítja őt magától.
Ha a feljogosítottság dominálja a féltékenységet, akkor a birtoklás és a kontroll kerülhet előtérbe, mint Laci esetében láthatjuk:
„Szörnyű dühös leszek, ha Sári más férfiakkal beszélget. Hiszen mit képzel? Velem jár, nincs rendben az, ha ilyeneket csinál!”
.jpg)
Kiút a féltékenységből
Gyakran tapasztaljuk, hogy a fenti sémákkal hajlamosak lehetünk olyan párt választani, aki jó eséllyel meg is mozgatja őket. A séma-kémia eredményezheti, hogy az ismerős, régen tapasztalt érzéseket könnyen kiváltó, akár kevésbé megbízható és elköteleződő párjelöltek lesznek vonzóak. Ezért is fontos a tudatos párválasztás, illetve az erre való felkészülés. Ebben segítségünkre lehet Dr. Henry Cloud és Dr. John Townsend Safe people című könyve.
Ugyanakkor sémáink akkor is aktiválódhatnak, ha a másik fél egyébként megbízható. A fentiek alapján érezhető, hogy megdolgozásuk hosszú folyamat, amelynek során érdemes akár terápiába is belekezdenünk. Megoldást a valódi okok megismerése, megértése és megdolgozása jelent.
Szerző: Borbély Lilla
A Bebalanced Pszichológiai Pont pszichológusa
Felhasznált irodalom:
https://pszichoforyou.hu/feltekenyseg-pszichologiaja/
Young, J. E., & Klosko, J. S. (1994). Reinventing your life. PT Gramedia Pustaka Utama.
