Azaz elengedhetetlen önmagunk hiteles képviselete, felvállalása, és saját félelmeink helyett a bizalom megélése a másik irányába. Sokszor előfordul, hogy az egyik fél másnak mutatja magát, mert meg akar felelni a párjának. Vagy nem képes, már a kapcsolat elején sem, teret hagyni a másiknak, és szinte „megfullasztják egymást”. Mindkét esetben az elhagyástól való félelem lehet a fő mozgatórugó. Nézzük meg, miért olyan fontos kapcsolatainkban az őszinteség és a bizalom. Cikkünkben arra is kitérünk, hogy miből fakadhatnak ezen a téren nehézségeink, és hogyan küzdhetjük le ezeket.
Hitelesség és őszinteség
Amikor párt keresünk, ösztönösen a legjobb oldalunkat igyekszünk mutatni a másiknak. Előnyös képeket teszünk ki magunkról, kiöltözünk az első randikon és próbálunk jó benyomást kelteni. Bizonyos szintig ez a fajta pozitív torzítás elfogadható és szükséges is. De honnan tudhatjuk, hogy átléptünk egy határt?
Az az ember tud önazonos maradni a randikon és később a párkapcsolatban is, aki képes objektíven szembenézni magával és elismerni erősségeit és gyengeségeit is. Az önelfogadás az a kulcstényező, ami önazonossá tesz bennünket a kapcsolatainkban is.
Ha már a kapcsolat elején hazudunk a korunkról, a munkánkról, a hobbinkról csak azért, hogy a másikat meghódítsuk, az az önazonosság és önelfogadás hiányáról tanúskodik. Ilyen esetben a félelem, a szorongás és a másiknak való megfelelés irányítanak minket. Ez lehet tanult minta, aminek az alapja az a hiedelem, hogy nem vagyok elfogadható önmagamként, illetve csak akkor tudok kapcsolódni, ha a másik igényeihez alkalmazkodom. Ha ez a minta határozza meg viselkedésünket, előfordulhat, hogy akaratlanul megvezetjük a másikat. Biztosan lesz egy pontja a kapcsolatnak, ahol a másik fél feleszmél, hogy nem is ismer bennünket.
A párkapcsolat első szimbiotikus fázisában természetes módon a hasonlóságokat keressük egymásban. Jó megélni az összetartozást. Azonban azok az egyének, akik kínosan ügyeltek egy hamis kép fenntartására komoly nehézségekbe és konfliktusokba ütközhetnek, amikor elérkezik a leválás fázisa. Amikor a párunknak igénye lesz a térre, a határok meghúzására és esetleg könnyebben vállalja fel azokat a tulajdonságait, amik megkülönböztetik tőlünk. Felerősödik bennünk az elhagyástól való félelem és úgy is érezhetjük, elárultak bennünket: mi mindent odaadtunk, az identitásunkat is, a másik pedig azzal hálálja meg, hogy határokat húz!
Ahhoz, hogy képesek legyünk felvállalni magunkat mások előtt, ahhoz elengedhetetlen a másikba vetett bizalom is.
Ha korábban, akár a gyermekkorunk alatt nem tapasztaltuk meg a feltétel nélküli elfogadást és szeretetet, vagy nem biztonságosan kötődő egyének vagyunk, akkor ezúttal is nehézséget jelenthet az őszinte, hiteles és bizalommal teli kapcsolat kialakítása. Ugyanakkor önelfogadásra taníthat bennünket egy biztonságosan kötődő, megtartó társ. A félelem helyét átveheti fokozatosan a bizalom és ennek nyomán az a „megdöbbentő tény”, hogy : hibáinkkal és különbségeinkkel is szerethetőek vagyunk.
.jpg)
Teret hagyni a másiknak
Egy másik gyakori probléma a párkapcsolatokban, hogy képtelenek vagyunk teret engedni a másiknak. Főleg miután megéltük az összetartozást, foggal és körömmel ragaszkodunk ehhez a fészekmeleghez. Pedig a párkapcsolat fejlődésének fontos következő lépése, hogy elismerjük egymást igényeit, és ezzel együtt egészséges határokat állítunk fel egymás között. Előfordulhat, hogy ezen a ponton a romantikus fantáziánk megbicsaklik és a helyét a harag és kétségbeesés veszi át. Emiatt nem tudjuk őszinte lelkesedéssel fogadni társunk célkitűzéseit, és próbáljuk magunkhoz láncolni őt. Ez konfliktusokat fog generálni, a társunkban bűntudat keletkezik, de ő is elárulva érzi majd magát.
Amennyiben mégis meg tudunk küzdeni az elhagyástól való félelemmel, és tudunk bizalmat szavazni a másiknak, megtapasztalhatjuk az egészséges kapcsolódást. Tudhatjuk, hogy a különbségek, az élet kihívásai, a hétköznap feladatai nem szakíthatnak el minket egymástól, és lehetőségünk van nekünk is tovább élni az életünket – ezúttal párkapcsolatban. Sőt, megélhetjük, hogy társra leltünk az élet kihívásaival szemben, és egymást a fejlődés és haladás irányába tudjuk segíteni.
Ha nehézséget okoz a negatív érzésekkel való megküzdés, a bizalom megszavazása, önmagunk felvállalása, akkor forduljunk bátran szakemberhez. Az önbizalom megerősítésével, a korai kapcsolati és kötődési minták megértésével közelebb kerülhetünk egy autentikus én és egy őszinte, biztonságos kapcsolat kialakításához.
Szerző: Horváth Andrea
A BeBalanced Pszichológiai Pont pszichológusa
