Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bebalanced.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
0
A tudatos karriertervezés szempontjai - Mi szükséges a megalapozott döntésekhez?

A tudatos karriertervezés szempontjai - Mi szükséges a megalapozott döntésekhez?

Talán mindenkivel megesett már, hogy utólag értékelve egy szituációt felmerül bennünk a kérdés, miért éppen úgy döntöttünk, ahogy? A megalapozott döntéshozatal érdekében mutatunk pár szempontot, amit érdemes figyelembe venni. Drippey-Dévai Julianna írása.

Bizonyára nem kell sokat gondolkodnunk, ha példát kell mondanunk olyan személyre, aki valahogyan elveszett a pályák rengetegében és végül olyat választott, melyben nem érzi jól magát, ami láthatóan nem neki való. Ez a kicsit sem ritka jelenség a legtöbbször abból adódik, hogy a választott pálya és a személy nem illik össze. Az elhibázott döntés alapja lehet önismereti-, pályaismereti- vagy munkaerőpiac ismereti hiány, ugyanis ez az a három nagy halmaz, mellyel tisztában kell lennünk a karriertervezés során.

 

 

 

 A munkaerőpiac ismerete magában foglalja azokat az információkat például, hogy mely szakmákra van szükség, s melyek azok, ahol az elhelyezkedés nehézkesebb. Ugyanakkor olyan információk is ide tartoznak, mint például a különböző szektorokban lehetséges kereseti lehetőségek. A pályaismeret magában foglalja a képzésekről, tanulmányi lehetőségekről való tájékozottságot, ahogyan a választott szakmához szükséges és hasznos képesítésekről való információkat is.

 

A karriertervezésünkkel kapcsolatos munkát azonban minden esetben érdemes az önismerettel kezdeni.

 

Ez az az alap, amiből kiindulva a lehető legmegbízhatóbb, legmegalapozottabb döntéseket hozhatjuk pályánkat illetően. Önismeretünk bővítésére sokféle lehetőségünk van, azonban a saját erősségeinkhez és gyengeségeinkhez való őszinte és nyitott hozzáállás alapfeltétel. Az önismeretünket leginkább alakító tényezők közé tartoznak a visszajelzések.

Karriertervezésünk során érdemes különböző személyektől bekérnünk olyan visszajelzéseket, melyek segíthetnek a reálisabb énkép kialakításában. Fontos szempont, hogy ne csupán a közeli hozzátartózóktól vagy barátoktól kérdezzük meg, milyennek látnak bennünket, hanem olyan személyeket is meg tudjunk szólítani, akik életünk egyéb színterein ismernek bennünket. Ilyenek lehetnek például a kollégák, vezetők, oktatók. A visszajelzések begyűjtésének másik hasznos formája a különböző kérdőívek, önbecslő skálák kitöltése, melyeket akár az interneten is fellelhetünk, vagy szakember segítségével nyerhetünk belőlük plusz információt.

 

 

 

Milyen önismereti szempontok fontosak a karriertervezés során?

 

Fontos tisztában lennünk személyiségünk alapvető vonásaival, mert ezekből sok olyan már a munkatevékenységre vonatkozó információ adódik, mely befolyással lehet a választásunkra. Ha például tudjuk, hogy alapvetően inkább introvertált tipusú emberek vagyunk, akiket fáraszt a túl sok kontakt, nem biztos, hogy a jellemzően open office-ban dolgozó, napi szinten rengeteg hívást lebonyolító customeres pozícióban tudunk majd igazán kiteljesedni.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetnénk ebben sikeresek, ugyanakkor, ha az energiáinkat teljesen felemészti a napi munka, a magánélet harmóniáját sokkal nehezebb megtartani és rövid úton kiéghetünk.

 

Természetesen lényeges szempont, hogy milyen érdeklődési irányaink vannak, mivel ha ezek mentén építgetjük karrierünket, az nagy valószínűséggel tud lelkesíteni bennünket, így hosszú távon lehetünk elégedettek.

 

Érdemes az érdeklődést minél jobban pontosítani. A „szeretnék emberekkel foglalkozni” például jelentheti a segítségnyújtásra való törekvést is, de egy értékesítő vagy egy manager hasonlóképp kell, hogy rendelkezzen ezzel az érdeklődési iránnyal, viszont a segítségnyújtás helyett inkább a befolyásolás, a másokra hatás vonzza.

 

 

 

Hogy milyen igényeim vannak és milyen értékek fontosak számomra, szintén fontos önismereti szempontok. Ezeket érdemes priorizálni is, hiszen nem biztos, hogy kezdetben minden igényünket kielégíti az a karrierút, amire rálépünk. Gondolkodhatunk úgy például, hogy a szakma presztizse, az anyagiak és az autonómia számunkra a legfontosabb három érték, azonban kezdetben az anyagiakat félre tudjuk tenni, amennyiben a másik kettő érvényre jut. Ilyen értékek még például a társas kapcsolatok, a biztonság vagy a változatosság.

 

A képességeinkről, készségeinkről való tudás alapvető eleme a karriertervezésnek. Ha van olyan készségünk, mely kiemelkedő, esetleg olyan terület, amiben tehetségesek vagyunk, mindenképpen megéri olyan szektort választani, ahol hasznosítani tudjuk, mert ez együtt jár a munka élvezetével, a flow-élmények táptalaja, így hosszú távon motiválhat bennünket.

 

A tudatos karriertervezés elsődleges lépése tehát, hogy megfelelő önismeretre teszünk szert, tisztában vagyunk személyiségünkkel, érdeklődési irányainkkal, képességeinkkel, igényeinkkel, a számunkra fontos értékekkel, erősségeinkkel és gyengeségeinkkel.

Csakis ezután érdemes a tanulási, fejlődési utakról és a kiszemelt pálya munkaerőpiaci helyzetéről informálódni, mivel akkor lehetünk hosszú távon is elégedettek munkánkkal, szolgálhatja a munka  fejlődésünket és adhatja kiteljesedésünk egy platformját, ha minél ügyesebben össze tudjuk hangolni vágyainkat a realitással.

 

Kulcsfontosságú ugyanakkor azt látnunk, hogy a karriertevezés, a pályaorientáció nem az életünk egy adott pontján meghozott egyetlen döntés, sokkal inkább egy folyamatos informálódás és tervezés.

 

Mai társadalmunkban leginkább a bizonytalanságra és a folyamatos változásra kell készen állnunk karrierünket tekintve is, így önismeretünk naprakészsége, az egyéni fejlődésünk szem előtt tartása kiemelten fontos.


Vendégszerző: Drippey-Dévai Julianna

Pszichológus

 

Felhasznált irodalom:

Borbély-Pecze B. T. (2017). Az életút-támogató pályaorientáció rendszere. Habilitációs tézisfüzet. ELTE PPK.

Nemzeti Pályaorientációs Portál: https://palyaorientacio.munka.hu/

Smith, K. K., Rooney, G. S., & Spencer, G. (2018). Leadership development for career readiness in university settings. New Directions for Student Leadership, 157.

Sreenivasan, J., & Kumar, K. S. (2019, August). Career mapping based on abilities, skills and interest perspective. In AIP Conference Proceedings. AIP Publishing LLC.

Super, D. E. (1957). The Psychology of Careers. Harper and Brother, New York