Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bebalanced.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
0
Ahol az élsport kezdődik, ott az egészség végződik? - Az élsportolók mentális egészsége

Ahol az élsport kezdődik, ott az egészség végződik? - Az élsportolók mentális egészsége

Számtalan dolog együtt állása szükséges ahhoz, hogy valakiből élsportoló válhasson. A megfelelő fizikai adottságok, az elköteleződés és a kitartás gyakran nem elegendő. Böszörményi Luca írása.

A sportolónak rendelkeznie kell a megfelelő személyiséggel, hogy elviselje a kudarcot is, kezelni tudja a rengeteg szorongást, frusztrációt és teljesítménynyomást. Egy élsportoló gyakran gyermekkorától kezdi pályafutását, így feláldozza fiatalságát, életében mindent alárendel a választott sportágának. Ehhez nélkülözhetetlen lehet a megfelelő családi háttér, illetve a megfelelő edző, szakemberek támogatása. Az élsport nem mindenkinek való!

 

 

 

 

Mi motiválhatja a sportolókat?

Mi is lehet az a hajtóerő, ami miatt valaki képes meghozni ezeket az áldozatokat, ami erőt ad ezekhez a bámulatos teljesítményekhez? Ha motivációról beszélünk, akkor meg kell különböztetni belső (intrinsic) és külső (extrinsic) motivációt. A belső motiváció belülről, saját magából fakadó indítékon alapszik.

 

Lehet mögötte sikervágy, kompetencia- vagy hatékonyságérzés, esetleg versengés, csapatok esetében pedig lehet a kooperációra vagy a közösséghez tartozásra való igény.

 

Külső motiváció lehet a hírnévre, elismerésre törekvés, esetleg az anyagi haszonszerzés. Ezek is adhatnak megfelelő ösztönzést ugyan, de jellemzően több belső motivációval találkozunk azoknál a sportolóknál, akik nagyobb sikereket érnek el.

 

 

 

 

A motiváció megkülönböztethető iránya alapján is. Az egoirányultságnál mások legyőzése a cél, a feladatirányultságnál pedig önmagunk, korábbi teljesítményünk túlszárnyalása.

 

Az irány kiválasztása nem csak a sportoló személyiségétől függ, hanem magától a helyzettől is, hogy az adott területen mi vált be másoknak a siker eléréséhez.

 

A sportolók mentális egészsége

A sportpszichológia körülbelül az 1950-es évektől kezdett elterjedni, ekkor kezdtek először pszichológust alkalmazni csapatoknál. Ehhez képest a sport maga már szinte az emberiség kezdetétől része az életnek, gyökerei összefonódnak az emberiség gyökereivel. A 21. századra a sportteljesítmények akkora fejlődésen mentek keresztül, hogy gyanítható, hogy fizikai értelemben kezdünk közel kerülni a teljesítőképesség határához, így felmerülhet a kérdés, hogy létezik-e a lelki teljesítőképességnek is határa?

 

 

 

 

Bár sokan tekintenek a sportpszichológiára egyfajta legális teljesítményfokozóként, fontos látni, hogy a sportolók egészségének megőrzése, a tehetséggondozás és a krízisek megfelelő kezelése épp ugyanolyan fontos feladat, mint az eredmények javítása.

A különböző relaxációs technikák, stresszkezelési módszerek, mentális tréningek mellett fontos a problémák felismerése és néven nevezése.

 

Tehát hosszútávon elengedhetetlen, hogy a sportoló is érzékeny legyen saját belső jelzéseire, és szert tegyen annyi önismeretre, hogy a teljesítménykényszert felül tudja írni a józan ész, és szem előtte tudja tartani saját testi-lelki egészségét.

 

Amikor egy sportoló leblokkol

Talán mindannyian éltünk már át olyan leblokkolást, amikor automatikusnak tűnő mozdulatsor okozott nehézséget számunkra. Amikor egy már sokszor beírt PIN-kód vagy kapucsengő kód hirtelen nem jutott eszünkbe, és percekbe telt, mire tudatosan fel tudtuk idézni a számsort, mozdulatsort.

Egy sportolónál egy-egy gyakorlat sokszor hasonló automatizmusként tud rögzülni. A motoros tanulásnál elsajátítunk egy konkrét mozdulatsort, amely így automatikussá válik, vagyis a végrehajtása nem terheli aktívan az idegrendszert, és felidézéséhez nem szükséges kognitív koncentráció, illetve testünk rátanul arra is, hogy milyen ingerekre és fizikai érzésekre számíthat, miközben végrehajtja a feladatot.

 

 

 

 

Az összetett mozgásoknál tehát az agy összeveti a pillanatnyi érzékszervi érzéseket a belső munkamodell tapasztalataival, és ezek alapján képes korrigálni. Mindez azonban nem tudatos folyamat, hanem reflexszerű cselekvés, amit az évek, évtizedek munkája épített ki.

 

Ha ez az automatizmus a sportoló figyelmének fókuszába kerül, akár ki is billentheti, el is bizonytalaníthatja, aminek a teljesítmény romlása, de akár sérülés is lehet az eredménye.

 

Amikor tudatosan próbálunk irányítani egy automatikussá vált mozdulatsort, akkor az eredmény szinte mindig pontatlanabb, megerőltetőbb és a hibázás lehetősége is nagyobb. Ennek a kizökkenésnek az oka lehet stressz, önbizalomhiány, teljesítményszorongás, de akár sérülés is.

 

 

 

 

Egy kanadai kutatás szerint a leblokkolás összefüggésben áll a glükokortikoid hormonok, például a kortizol stressz kiváltotta felszabadulásával, mivel a motoros kéregben, a kisagyban és a gerincvelőben is vannak erre érzékeny receptorok, amelyek aktiválása meggátolja, hogy az automatizmus elindulhasson.

 

Ez is mutatja tehát, hogy a stressz tűrése és kezelése fontos, hogy része legyen a felkészülési folyamatnak a sportolók életében.

 

Ez a rövid összefoglaló csak néhány szempontot kívánt mutatni ahhoz, hogy külső szemlélőként beleláthassunk abba, hogy milyen nyomás nehezedhet az élsportolókra, és mennyire embert próbáló feladat számukra egy-egy versenyre időzíteni a csúcsformát. Ők is emberek, hibázhatnak, nem lehetnek mindig a topon.


Vendégszerző: Böszörményi Luca

Pszichológus

 

Források

http://www.pszichologus.me/tag/sportpszichologia/

https://qubit.hu/2021/08/05/a-liderces-mentalis-zavar-ami-miatt-meg-egy-aranyeselyes-szupersztar-is-visszalep-a-versenytol

https://www.origo.hu/egeszseg/20160818-sport-motivacio-sportpszichologia-olimpia-olimpikonok-felkeszules.html

https://www.kamaszpanasz.hu/hirek/mozgas/5017/sport-pszichologia