Egy váratlan fordulat felnőttként is kihívást jelenthet, de gyerekként még nehezebb az ilyen helyzetek kezelése, éppen ezért szüksége lehet a fiataloknak némi segítségre a megfelelő megküzdéshez. Az őszi szünet eltörlése, illetve átcsoportosítása a téli időszakra egy ilyen váratlan esemény a diákok, a pedagógusok, más intézményi dolgozók és a szülők számára is. Cikkemben ehhez kívánok támaszt nyújtani, hogy hogyan lehet a gyerekeket támogatni, hogy könnyebb legyen számukra ez a hirtelen jött változás.
A váratlanság kihívása
Próbáljunk csak magunkban felidézni olyan emléket, amikor már jó előre láttuk a fényt az alagút végén, amit egy ilyen pár napos pihenő tud néha jelenteni a feladatokkal, kötelességekkel teli hétköznapok során! Amikor úgy állunk neki egy időszaknak, hogy „most ez az x hét nehéz lesz, de utána lehet egy kicsit lazítani”. Vagy idézzünk fel más olyan eseményt, tevékenységet, ahol előre tudtuk, hogy hol vár ránk egy kis szünet, meddig kell az energiáinkat összpontosítani. Pl. tíz fekvőtámasz után meg lehet állni, már csak ezt a két tányért kell elmosogatni és végeztem, ha a maradék öt új szót megtanultam, tartok egy szünetet… És most képzeljük el (talán volt is ilyen élményünk), hogy ez a pihenő nem a számított időben érkezik. Sokkal nehezebb lesz úgy folytatni, mintha alapból arra készültünk volna. A plusz öt fekvőtámasz még nehezebb lesz, a megtalált három koszos tányér és egy lábas elmosogatása még kimerítőbb, az öt új szó megtanulásához sokkal kevesebb motivációnk lesz, még akkor is, ha egyébként nem jelentett volna különösebb kihívást egyik feladat sem, ha eleve arra számítunk, úgy osztjuk be az erőnket.
Az őszi szünet jelentősége a gyermekek számára
Az őszi szünet elmaradása azonban nem csak a váratlansága miatt jelenthet nehézséget a gyerekek számára. Ennek a szünetnek a jelentősége talán nagyobb, mint elsőre gondolná az ember. A gyerekek számára a tanévkezdést követő első két hónap sokszor különösen megterhelő, fárasztó, energiatartalékaik gyorsan kimerülnek, hiszen vissza kell rázódniuk a napi feladatokhoz, a strukturáltabb időbeosztáshoz, a korai keléshez. Ilyenkor a kimerülés miatt gyakoribbak lehetnek a testi megbetegedések, de a pszichológiai tünetek is megszaporodhatnak, felerősödhetnek (dac, ellenállás, szorongás, sírósság, nyűgösség).
Egy alsós gyerek figyelme ingadozó, terhelhetősége limitált, egy hét pihenés után viszont újra jobban képes koncentrálni, figyelni. Az alváshiányt nem feltétlenül lehet pótolni egy-egy hétvége alatt, a szervezet nem képes átállni ilyen rövid idő alatt más ritmusra.
A fizikai fáradtság miatt ingerlékenyek lehetnek, csökkenhet az alkalmazkodóképességük, gyakoribbak lehetnek a hangulatingadozások. A gyerekek számára nagy kihívást jelent a heti ötnapos alkalmazkodás. Korán kell kelni, cipelni kell a táskát, az órákon negyvenöt percig figyelmesen kell ülni, otthon házit kell csinálni. Szükségük van egy-egy hét alkalmazkodásmentességre, illetve az alkalmazkodást kívánó feladatok csökkentésére. A gyerekeknek emellett még nagyobb szükségük van a kikapcsolódásra, lételemük a strukturálatlan játék, a mozgás, amikre az iskolaidőben kevesebb lehetőségük van.
Tippek az otthoni őszi szünet megteremtéséhez
Ha tehát szülőként szem előtt tartjuk a gyerekeknek ezen szükségleteit, akkor azzal tehetünk most értük a legtöbbet, ha amennyire tehetjük, próbáljuk nekik megadni ezeket. Ezekre egy-két példa lehet:
- Ahol tudunk, ott engedjünk kicsit a szabályokból, az otthoni követelésekből! Tartsunk őszi szünetet a kötelező házi munkában, legyen negyedórával több a játékidő, lehessen egy-két alkalommal gyakrabban édességet enni. Találjuk meg azt a lehetőséget, ami a mi saját családunkban érvényes lehet és a gyerekünk számára tényleg van élvezeti értéke, jelentősége!
- A pedagógusok is tisztában vannak a helyzet nehézségeivel, így sok helyen ők maguk se helyeznek akkora nyomást a diákokra ebben az időszakban. Próbáljuk felmérni az iskola elvárásait, és magunk is igazítsuk az otthoni tanulási szokásokat ehhez! Ha az iskola lazít, mi se erőltessük túl a tanulást!
- Ha esetleg vannak olyan szokások, rituálék, amik inkább a szünetekre jellemzőek, akkor ezeket is megpróbálhatjuk egy-két napon becsempészni a hétköznapokba vagy a hétvégékbe. Például lehet ágyban reggelizni vagy el lehet menni a játszótérre, közösen mesét olvasni, lehet mozizni egyet.
- De ez az új helyzet jó alkalom lehet akár új szokások bevezetésére, kipróbálására. Ebben akár a gyerekünkkel közösen is gondolkodhatunk, hogy ő mit tud elképzelni, mi esne jól neki, mit gondol egy-egy saját ötletünkről. Gyerekkoromban nekem például nagy élmény volt, amikor ritkán franciaágyas pikniket tartottunk otthon. Ilyenkor egyszerűen az ágyra terítettünk egy pokrócot, terítőt, mintha csak a fűben piknikeznénk, kipakoltuk a különböző ételeket, felvágottakat, sajtot, gyümölcsöt, zöldséget, kenyeret és ott vacsoráztunk. De ugyanilyen különleges élmény lehet egy új étel megkóstolása, egy új játék kipróbálása (akár olyan, ami csak gyermekünk számára új, mert mondjuk a saját gyermekkorunkból hozott örökség).
Ez persze csak néhány tipp, ötlet, ami segítség lehet, de nyugodtan engedjük szabadjára a fantáziánkat szülőként, hogy mivel tudjuk mi legjobban támogatni gyermekünket! Ha pedig kritikusnak látjuk a helyzetet, gyermekünk elérte a határait, akkor szülőként jogunkban áll egy-egy nap igazolása, élhetünk vele.
Vendégszerző: Böszörményi Luca
Pszichológus
Felhasznált irodalom:
https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/a-szunetben-szuneteljen-a-tanulas-is
