Miért olyan fontos az őszinteség szerepe az ismerkedés során? Hogyan tudunk nyitottak maradni, és egyszerre megküzdeni azzal a félelemmel, hogy megsebezhetnek? Hogyan tudok korrekt maradni, de figyelni a saját igényeimre is?
Bár a kapcsolataink, egymáshoz való viszonyunk lehetnek merőben különbözőek, abban mégis hasonlóak, hogy az őszintétlenség ugyanúgy aláássa őket. Ha kiderül, hogy a másik hazudott, talajvesztett állapotba kerülhetünk: ismétlődése esetén a végén már mindent megkérdőjelezünk. Az ismerkedés során is számos kérdésben felmerülhet:
- a kapcsolat természetét illetően: nem tisztázzuk, mi van közöttünk, mit szeretnénk a kapcsolattól
- a valódi érzésekkel kapcsolatban: barátian viselkedünk, miközben érzéseink ezen túlmutatnak
- a másokkal való kapcsolatot illetően: hallgatás egy korábbi vagy párhuzamos kapcsolatról
- hazugság a valódi énünkkel kapcsolatban
- hazugság a tényekkel kapcsolatban: pl.: hollét, anyagiak, múlt, elért eredmények, másokkal való találkozások stb.
- hazugság a sérelmekkel, konfliktusokkal kapcsolatban: a megbántottság, keserű érzések elkendőzése a másikkal kapcsolatban
Mi áll a hazugság mögött?
Általában két motiváció lelhető fel a hazugság mögött. Az egyik csoportban a szégyen, a bűntudat, a konfliktus, vagy a másik elvesztésének elkerülése áll.
Szeretnének őszinték lenni, de erősebb bennük a félelem, nincs elég erejük hozzá. Ha randipartnerünk ebbe a csoportba tartozik, érdemes átgondolnunk, vállaljuk-e a kockázatot és egyúttal a feladatot, ami a kapcsolódással jár.
Alapvetően nem gonosz, vagy jellemtelen emberek tartoznak ebbe a csoportba, hanem például nem tapasztaltak őszinte és biztonságos kapcsolódást, ezért rejtőzködnek. Bár ebben az esetben van esély a változásra, a hazugságot mégsem teszik elfogadhatóvá a nehéz tapasztalatok. A kapcsolat kockázatokkal járhat, főként problémát jelez, ha már bevett megoldási stratégia a félrevezetés.
A másik csoport tagjait rendszerint az motiválja, hogy számukra a nehézségek elsimításának bevett módja az őszintétlenség, egyfajta feljogosítottság- érzés mozgatja őket. Cloud és Townsend szerint ebben az esetben ajánlott a kapcsolat megszakítása.
.jpg)
Hogyan érdemes kezelnünk?
Ha a másik nem őszinte, nem feltétlenül kell rögtön megszakítanunk a kapcsolatot. Főként, ha a másik a vágyairól vagy az érzéseiről nem beszél egyértelműen, egy pontig lehetünk megértőek, hiszen az önfeltárás nehéz lehet a másik számára, különösen kezdetben. Érdemes figyelnünk viszont, hogy van-e ebben fejlődési tendencia a kapcsolat mélyülése során. Fontos figyelmeztető jel azonban, ha a másikról kiderül, hogy mással találkozgat, vagy nem mondott igazat a tényekről.
Múltunk jó barátként segíthet, vagy éppen ádáz ellenségként akadályozhat az egészséges kapcsolat kialakításában. Különösen igaz ez a bizalomvesztést okozó gyermekkori, vagy korábbi kapcsolatokból származó tapasztalatokra.
Használhatjuk ugyanakkor gazdag információforrásként, iránytűként is arra, mit érdemes tennünk vagy éppen elkerülnünk a jövőben. A nehéz élmények egyúttal megfejlődhetők, megdolgozhatók, hogy szolgálatunkba állítsuk őket. Ebben érdemes lehet akár szakember segítségét is igénybe venni, és feltenni magunknak a kérdést, mit tanulhatunk régi kapcsolatainkból, ami segíthet, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat?
Hogyan tudok korrekt maradni a másikkal szemben?
- Ne tápláljunk hamis reményeket a másikban!
- Legyünk őszinték a szándékainkkal kapcsolatban! Ha barátként viselkedünk, miközben párkapcsolatot szeretnénk, azzal a barátságot is károsíthatjuk.
- Ne titkoljuk, ha még nem tudtunk lezárni egy régi kapcsolatot, mert bizalomvesztést okozhat!
- Az őszinteség része önmagunk vállalása, így mondjuk ki nyíltan, mi tetszik nekünk, vagy éppen mi bánt.
- Ha hazugsággal találkozunk, foglalkozzunk vele mélységében! Győződjünk meg róla, hogy a másik megbánta, és figyeljük meg, van-e valódi változás, különben sérüléseknek tesszük ki magunkat!
- Legtöbbször megfigyelhető, hogy az őszinteség őszinteséget vonz. Így, ha mi képesek vagyunk rá, jó eséllyel találkozunk egy hasonló partnerrel.
Szerző: Borbély Lilla
A Bebalanced Pszichológiai Pont pszichológusa
Felhasznált irodalom:
Cloud, H., & Townsend, J. S. (2000). Boundaries in dating: making dating work. Zondervan.
