Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bebalanced.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
0
Nyitott szemmel – Miként érezzük jól magunkat a bőrünkben?

Nyitott szemmel – Miként érezzük jól magunkat a bőrünkben?

„Ép testben, ép lélek” - tartja a mondás, de valóban testünk épségétől függ a mentális egészségünk? Tényleg boldogabbak vagyunk, ha testünk korunk elvárásaihoz és ideáljaihoz igazodik? Patányi Anikó Lilla írása.

Evidens, hogy létezik külső és belső szépség, mégis, míg a külső vagy fizikai szépség ott van a szemünk előtt, addig a belső szépség nem mindig azonnal meglátható.

 

 

 

 

Nem csoda, hogy manapság a média és a minket körülvevő elvárások hatására a külső jegyek még inkább előtérbe kerülnek. Míg korábban az embereket főként a családtagjai, barátai és munkatársai vették körül, akik valódi mintákkal szolgálhattak a külsőt illetően, addig manapság legtöbbünk nap mint nap a tévének, az internetnek és a magazinoknak köszönhetően tökéletes szuperemberekkel és gyönyörű testekkel találkozik. Nem meglepő tehát, hogy egyre több időt fordítunk a külsőnkre, hiszen a viszonyítási alapunk is távolabb került a megszokottól.

 

De miért tapasztaljuk mégis azt, hogy a megjelenésre fordított energia és idő nem jár együtt az elégedettséggel és önmagunk elfogadásával?

 

 

 

 

Másokkal való összehasonlítás

Kutatások alátámasztják, hogy ha magunknál vonzóbb vagy sikeresebb személyekről látunk képeket, akkor csökken az önértékelésünk. Pedig az, hogy képesek vagyunk úgy és olyannak elfogadni magunkat, amilyenek a valóságban vagyunk, nem csak az önbizalmunkra, hanem a mentális egészségünkre is hatással van.

 

Amikor megpróbáljuk a „szebb” arcunkat mutatni, vagy úgy viselkedni, hogy az másoknak tetszen, akkor eltávolítjuk magunkat az adott szituáció kiváltotta valódi érzésektől, a figyelmünket az elvárásoknak szenteljük, és megfosztjuk magunkat attól, hogy valóban jól érezhessük magunkat az adott helyzetben.

 

 

 

 

„Boldogságmítoszok”

Amikor boldogságunk elérését bizonyos kritériumokhoz rendeljük, például „Ha majd 5 kilóval kevesebb leszek, akkor boldog leszek.” vagy boldogtalanságunkat testünk kinézetével magyarázzuk meg, például „Azért nem találok megfelelő párt, és azért nem tudok boldog párkapcsolatban élni mert nagy az orrom, vagy kicsik a melleim.”, olyankor hasonlóan az összehasonlításhoz, a figyelmünket leköti a jövővel kapcsolatos tervezgetés, hogy min kellene változtatni, és milyen jó lesz, ha ezt megtettük. Viszont eközben megfosztjuk magunkat az élet apró örömeitől. Ezek a gondolatok arra sarkallnak minket, hogy igenis változtassunk a megjelenésünkön, mert azt sugallják, hogy ez a boldogság kizárólagos kulcsa.

 

A változtatás kiváltotta hatás viszont az elvárásainknak ellentmond, csak ideig-óráig tölt el minket boldogsággal, ilyenkor a pozitív pszichológiában „hedonikus adaptációként” ismert jelenség áldozatává válunk.  

 

Ezzel szemben, amikor teljes tudatossággal a jelenben tudunk maradni, akkor nem számít, hogy mit gondolnak rólunk mások, képesek vagyunk intenzíven megélni az érzéseinket, és élvezni a helyzetet. Így sokkal több élményt gyűjthetünk össze, amik összeadódva magasabb boldogságszintet eredményeznek, mint ha a boldogságunkat célok eléréséhez rendelnénk hozzá, és beteljesedését egy eseménytől várnánk. A jelentudatos gondolkodás fontos eleme az ítélkezésmentes elfogadás, ami arra is felhívhatja a figyelmünket, hogy a testünk nem tökéletes, mégis mennyi helyzetben számíthatunk rá, és a „hibák” megléte ellenére is mennyire szép.

 

 

 

 

Hogyan válthatunk fókuszt és tanulhatjuk meg elfogadni a testünket?

 

1. Tekintsünk úgy magunkra, mint „egy folyamatban lévő munkára”! A képességeinkre és tulajdonságainkra vonatkozó merev kijelentések azt sugallják, hogy ezek a jegyek határoznak meg minket.

 

2. A testi tudatosságunkat fokozása érdekében meditáljunk, jógázzunk vagy relaxáljunk rendszeresen, például autogén tréning gyakorlással!

 

3. Fejezzük ki a hálánkat a testünk felé! Ugyan egyénenként különbözünk abban, hogy milyen gyakran, milyen intenzitással és milyen életterületen vagyunk hajlamosak hálát átélni, kellő tudatossággal mindenki képessé tud válni a hálával fordulni a teste felé. Kezdésnek ideális lehet az alábbi gyakorlat: Lefekvés előtt válasszunk ki 3 testrészt, amire fókuszálni szeretnénk! Figyeljük meg ezeket a testrészeket, mit érzünk az adott pontokon! Ezt követően gondoljuk végig, hogy a nap folyamán mit tettek értünk ezen testrészeink, és mondjunk gondolatban köszönetet nekik!

 

4. Gyakoroljuk a jelentudatosságot! A nap folyamán igyekezzünk a feladataink végzése közben tudatosan figyelni rá, hogy a jelenben maradjunk, ezt akár főzés vagy takarítás közben is megtehetjük, nem kell, hogy külön program legyen! Az elején az is elegendő, hogy ha már napi egyszer, kétszer tudatosan irányítjuk a figyelmünket a minket körülvevő környezetre, a bennünk lévő érzésekre és a tapasztalásainkra. A lényeg, hogy álljunk meg egy pillanatra megvizsgálni, hogy mégis mi vesz minket körül, és hogyan vagyunk mi ezzel a helyzettel.


Szerző: Patányi Anikó Lilla

A Bebalanced Pszichológiai Pont pszichológusa

 

Felhasznált irodalom:

Carson, S. H., & Langer, E. J. (2006). Mindfulness and self-acceptance. Journal of Rational-Emotive and Cognitive-Behavior Therapy, 24(1), 29-43.

https://doi.org/10.1007/s10942-006-0022-5

Lyubomirsky, S. (2011). Hedonic adaptation to positive and negative experiences. In The Oxford handbook of stress, health, and coping (o. 200-224). Oxford University Press.