Adamik Eszter pszichológus 3 gyakori pszichés mechanizmust ismertet, mely rombolja érzelmi egyensúlyunkat vagy akár munkahelyi érvényesülésünket is alááshatja. Nézzük, mik is ezek és hogyan lehet rajtuk változtatni!
1.) Kételyek között: Mi van, ha nem lesz elég jó?
A kételyek keletkezése sok esetben ellehetetleníti a nyugalom és magabiztosság érzését. Munkahelyi környezetben gyakran előforduló kételyek a „nem fog sikerülni”, „nem vagyok elég jó”, „biztos nem fontos, ezért inkább nem is mondom”, „lehet, hogy hülyének néznek, inkább nem csinálok semmit”. Ezek a kételyek sok esetben automatikusan átsuhannak rajtunk, elhintve bennünk a bizonytalanság, aggodalom és szorongás csíráit. Néha nemcsak a hangulatunkat rontják el, hanem akár teljesítményünkben is szabotálnak minket.
Gondold végig, mi történne másképp az életedben, ha nem lennének a fejedben ezek a kételyek! Lehet kevesebbet szoronganál vagy épp másképp döntenél, máshogy viselkednél. Ezért fontos, hogy elkezdj megküzdeni ezekkel a negatív automatikus gondolatokkal.
Az első lépés a visszahúzó gondolatok hatástalanításában, hogy tudatosítod, hogy ezek nem feltétlen igazak. Lehet, hogy igaznak érződnek, mert erős érzésekkel járnak együtt, de attól még valójában nem biztos, hogy igazak. Lehet teljesen hamis vagy csak részben igaz.
Fontos, hogy csípd fülön a kételyt, amint keletkezik: öntsd szavakba, írd le, majd kezdj el érveket gyűjteni amellett, hogy mégis miért nem igaz a negatív gondolatod. Ne hagyd, hogy a kétely határozza meg, hogy mit teszel meg és mit nem! Vedd vissza tőle az irányítást!
Mindenkinek van egy saját gondolati rendszere, amely automatikusan generál negatív gondolatokat. Ez a gondolati rendszer azonban nem végleges, hanem alakítható, átírható. Az emberek egy részének, már a fenti módszer is segíteni szokott abban, hogy ne sodorják el a kételyei. Ha viszont a gondolati rendszerünk mélyen át van szőve kételyekkel, akkor mélyebb módszerekre lehet szükség annak érdekében, hogy a rossz érzelmi élmények ereje csökkenjen. A legmélyebben gyökeredző érzelmi élmények átírása, hatástalanítása vezetett imaginációval vagy hipnózissal lehetséges.
2.) Hiedelmek és belső parancsok, amivel lábba lövöd magad
Mindannyiunk rendelkezik egy teljesen egyedi belső hiedelemrendszerrel, amely az életesemények hatására szilárdult meg bennünk. Van, hogy ez a hiedelemrendszer nem teljesen tudatosul bennük, csupán hátulról irányítja döntéseinket. Sok stresszkezeléssel, feszültséggel küzdő személy problémája abból ered, hogy a belső hiedelemrendszere túl sok helyzetből „kell”-t, „muszáj”-t, „nem szabad”-ot gyárt, holott lehetne a helyzetre másképp is tekinteni.
„Családtagoknak segíteni kell.” „Munkahelyen nem szabad nemet mondani, mert rosszat tesz az imidzsemnek.” „Nem szabad megpihennem, mert sok a feladat, amit meg kell csinálni.” „Sütnöm kell kétféle ételt és ki kell takarítani”.
A belső szabályok struktúrát, keretet adnak életünknek, viszont ha túl sok és túl merev belső szabályrendszerünk van könnyen lehet, hogy pont a saját legfontosabb belső szükségleteink nem teljesülnek. Ha szükségleteink egy része rendszeresen kielégítetlenül parlagon hever, akár hosszú távon is feszültté, stresszessé, kimerültté válhatunk.
A családi élet és a munka világának mókuskerekében sokan elfelejtik, hogy a játékosság, a spontaneitás, a pihenés, az autonómia és a kompetenciaérzet megtapasztalása vagy az érzéseknek a szabad kifejezése alapvető emberi szükséglet, építőkövei az érzelmi jóllétnek.
Sajnos a „kell”-ek, „nem szabad”-ok áradata gyakran kevésbé fontosnak láttatja ezeket a kiegyensúlyozottságunkhoz egyébként alapvető szükségleteinket. Ilyenkor hasznos lehet a hiedelemrendszerünk módosításán dolgozni akár egy szakember segítségével.
Vajon a te hiedelemrendszeredben milyen szabályok, parancsok, hiedelmek lapulnak, amik kontraproduktívak a lelki egyensúlyod szempontjából? Van olyan belső hiedelmed, ami egyfelől előnyös, más szempontból viszont hátrányos Rád nézve?
3.) Tedd le a kicsinyítő szemüveget!
A munkavállalók egy részére jellemző, hogy bár jól teljesítenek, lelki egyensúlyukat, jó hangulatukat a kicsinyítés mechanizmusa miatt nem tudják megtartani. A probléma abban rejlik, hogy az elvégzett feladat a kiértékelése, látásmódja generálja a rossz érzéseket.
Tipikus kicsinyítő gondolatok: „Ez semmiség!”, „Nem nagy dolog, bárki más meg tudná csinálni.”, „Alap dolog.”, „Igazából csak azért sikerült ilyen gyorsan, mert a többiek jól támogattak.”, „Csak szerencsém volt.”, „Ez a minimum, van még 100 másik feladat is.”
A kicsinyítés miatt ritkul vagy teljesen elmarad az öröm, a büszkeség és az elégedettség érzése, így a személy megfosztja saját magát a munkájával kapcsolatos jó érzések átélésétől.
Mi marad akkor?
A következő elérendő cél, a végtelenségig tornyosuló jövőbeli feladatlista és a stressz. Mivel egy pillanatra sem álltunk meg a jelen pozitív aspektusait átérezni vagy akár megjutalmazni önmagunkat, eluralja munkavégzésünket a jövő felé rohanás mókuskereke, valamint a feszültséggel, szorongással átszőtt teljesítés.
A helyzetet bonyolítja, ha a kicsinyítési hajlamot a környezet is táplálja: például a szervezeti kultúra, főnök, kolléga. Ha kívülről érkezik a kicsinyítés, lelki egyensúlyunk megtartása szempontjából nagyon sokat számít, hogy elhisszük-e, átvesszük-e a felettesektől, kollégáktól érkező kicsinyítő látásmódot vagy pedig képesek vagyunk elhatárolni magunkat a kívülről jövő impulzusoktól.
Aki hajlamos a megfelelési kényszerre, elismerésfüggő fontos, hogy megtanulja saját magát a kicsinyítést alkalmazó főnököktől, kollégáktól függetleníteni, valamint pozitívan értékelni akár részeredményeket, kis feladatok elérését is.
Akár már ma is elkezdheted, hogy Önmagad támogató főnökévé, barátjává válsz és a kicsinyítés vagy mások elismerésének hajszolása helyett, elkezded összeírni, hogy a mai munkanapban mik az apró sikerek, mi ment jól, mivel haladtál valamennyit.
Azt is érdemes áttekinteni, hogy adsz-e magadnak jutalmakat munkavégzésed közben. Bármi apróság lélektanilag jutalomnak számít, ami jó érzéseket kelt bennünk, feltölt, energizál. Például egy 10 perces relaxációs hanganyag vagy kedvenc zene meghallgatása, egy kis séta, egy tornagyakorlat, egy szeretett személy átölelése, egy pozitív, dicsérő gondolat leírása. Ötletelj magadban és tervezd el, írd fel, hogy mivel jutalmazhatod meg magadat, ha már elvégeztél jó pár feladatot.
Szerző: Adamik Eszter
A Bebalanced Pszichológiai Pont pszichológusa
