Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bebalanced.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
0
Szerelem első látásra? - Az online társkeresés kihívásai, és ami mögötte van

Szerelem első látásra? - Az online társkeresés kihívásai, és ami mögötte van

Submarining, ghosting, haunting, benching. Szavak, amelyek egyet jelentenek a csalódással, elkeseredettséggel, dühvel, értetlenséggel, és elsősorban az online párkeresés, kapcsolattartás nehézségei miatt használják őket egyre többen. Milbik Zsuzsa írása.

Cikkünkben utánajárunk a szavaknak, a jelentésüknek, és annak is, mit árulnak el a világunkról.

 

 

 

 

Az ember társas lény. Születésünktől fogva szükségünk van másokra. A szüleinkhez való kötődésünk, a tőlük jövő gondoskodás lényegében a túlélésünk záloga. Későbbi kapcsolatainkban is a biztonságot szeretnénk megélni, nem véletlen tehát, hogy sérülékenységünk is erős összefüggésben van a kapcsolati tapasztalatainkkal.

 

És mi váltja ki a sebezhetőséget? Az, hogy bizonyos sémákon keresztül időnként felnőttként is alkalmazzuk a gyermekekre jellemző egocentrikus gondolkodást, azaz ami velem történik, amit más tesz, az miattam van. Ha a másik bántó módon viselkedik, biztos megérdemeltem, ha a másik nem reagál, nem vagyok elég érdekes és fontos, ha esetleg elhagynak, nem vagyok elég jó és szerethető.

 

Ezek az automatikus gondolatok különösen elburjánozhatnak az online ismerkedés tapasztalatai során. Amikor felületes információk és kommunikáció mentén próbálunk messzemenő következtetéseket levonni. Az életünkben tapasztalható gyorsaság az ismerkedésre és a szerelemre is átterjed. Egy kép és egy pillanatnyi döntést követő oldalra húzás alapján ismerkedhetünk. Majd sokan a továbbiak alakulását is ilyen gyorsasággal értelmezik, értékelik. Ráadásul sok a bizonytalanság, mert a saját szándékainknak többnyire a tudatában vagyunk, a másik szándékainak letapogatása már nem olyan egyszerű, ezért gyakran saját fantáziánkkal egészítjük ki a hiányos képet.

 

 

 

 

Fontos tudatosítani, hogy az internet mesterséges helyzetet teremt, és nagyon nagy szükség van a valódi kérdésekre, a valódi kommunikációra. Ehhez idő kell. Könnyű beleélni magad egy chaten induló kapcsolatba, mert a felszínen sok hasonlóságot fedeztek fel. Kliensektől gyakran hallom azt a nehézséget, hogy egyfajta kettősséget élnek meg internetes társkeresés esetén. Nagyon gyorsan eljutnak egy olyan szintre, ahonnan nagyon lassan tud tovább alakulni a kapcsolat. Ilyenkor azt szoktuk közösen megállapítani, hogy mintha korai is lenne kapcsolatról beszélni, hiszen pont ez az ismerkedés fázisa. Amikor a kezdeti tetszést, szimpátiát fokozatosan a másik megismerése felé irányítjuk. Nem várható el magadtól, sem a másik féltől, hogy első látásra megállapítható legyen az összeillés.

 

Az empátiás ráhangolódás fontos eleme a szerelem kialakulásának, amelynek érzékeny pontja a kölcsönösség észlelése. Az online ismerkedés során az lehet a legnagyobb kihívás, hogy bizonyosságot nyerjen a kölcsönösség.

 

Sokszor hallom, hogy megijednek a kliensek, ha a másik fél nem ad választ 1-2 napig. Automatikusan felmerül a kérdés ilyenkor, hogy vajon minden szó nélkül el is tűnt az illető, nem érdekli már többé? Ha időközben mégis válaszol, akkor most hogyan érdemes reagálni?

A távolságtartás és érdektelenség mutatása gyakori, amikor attól tartunk, hogy nem kölcsönös az érdeklődés. Ez egy védekezés mindaddig, amíg én csinálom, de hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy az érdeklődés valódi hiánya áll fenn, ha a másik fél használja ezt.

 

 

 

 

Mit is jelent és jelez mindezek fényében a submarining, ghosting, haunting, benching jelensége?

Amikor valaki folyamatosan csak hiteget, miközben másokkal is randizik, téged pedig a kispadra ültet (benching) hirtelen eltűnik (ghosting), esetleg ezt követően visszatér, mintha mi sem történt volna (submarining), vagy egy szakítás után jár vissza-vissza hozzád egy komment, egy dicséret formájában (haunting), valójában nem mer igazi kötődést kialakítani, mert fél annak valamilyen következményétől. Ezekkel a nem mindig kitervelt és tudatos működésekkel a kontroll hamis érzetét tarthatja fenn, ami biztonságot jelenthet számára. Az ő esetében sem erre a biztonságra lenne szükség, hiszen az az őszinte kapcsolódásban van. Az pedig, akivel történik, teljes zavart és bénultságot élhet meg. Mégis mi más magyarázat lehet arra, ha valaki szó nélkül eltűnik, minthogy elutasítanak, mert nem voltam elég jó.

 

Az elutasítástól való félelem nagyon erős elbizonytalanító erővel bír. Hatására képesek vagyunk megkérdőjelezni magunkat, az értékeinket, az érzéseinket, a tapasztalt tényeket. Pedig kevésbé rólunk és sokkal inkább a másik történetéről, sérüléseiről, preferenciáiról és kommunikációs érettségéről árulkodik a jelenség.

 

 

 

 

A félelem rossz tanácsadó

Az elutasítástól való félelem énvédő mechanizmusokat aktivál, amik sugallatára védekezésként éppen ellenkező reakciókat adunk, mint amit valójában szeretnénk. Kapcsolódás helyett eltávolítást és eltávolodást.

Amikor egy kötődési helyzetben veszélyben érezzük magunkat, kétféleképpen viselkedhetünk. Az egyik eshetőség, hogy a kötődési rendszer hiperaktiválttá és túlvezéreltté válik. Olyan felerősödött viselkedések jelenhetnek meg, mint a görcsös megkapaszkodás, a másik kontrollálása. Szeretnénk a másikból válaszreakciót kiváltani, de ezzel távolítólag hatunk. A másik stratégia, főleg ha kevés esély van arra, hogy választ kapjunk, hogy megpróbáljuk deaktiválni a kötődési rendszerünket, és elfojtani a kötődési szükségletünket azáltal, hogy visszahúzódunk, korlátozzuk a kapcsolódást.

 

Az önismeret fontos hozadéka lehet ránézni arra, hogyan reagálunk az érzéseinkre, megtudni, hogy a helyzet hív-e elő fent említett énvédő mechanizmusokat, amelyekkel távolítjuk a másikat, olyan kockázatos helyzetben, mint amikor tetszik nekünk valaki.

 

Az ismétlődő mintázatok feltárásával és megértésével közelebb kerülhetünk ahhoz a változáshoz, ami lehetővé teszi a maszkok és játszmák nélküli biztonságos kapcsolódás kialakítását, illetve a másik viselkedésének önmagunktól független értelmezését.


Szerző: Milbik Zsuzsa

A Bebalanced Pszichológiai Pont pszichológusa