Szexuális önbizalom fiatal felnőtt korban

Ehhez természetesen hozzátartozik az egészséges szexualitás kialakulása, melynek egyik feltétele a szexuális önbizalom. Cikkünkből kiderül, pszichológiai szempontból mit értünk ezek alatt a fogalmak alatt.

A fiatal felnőtteknek csaknem fele szexuálisan aktív 18 éves korára. Ugyanakkor pszichés szempontból az Eriksoni pszichoszociális személyiségfejlődés alapján a fiatal felnőttkor, azaz a 18-25 éves korig tartó időszak feladata az intimitás kialakulása.

Ebben a modellben az életünk végéig tartó fejlődés nyolc szakaszra bomlik, egy-egy szakasz a személyiségbeli és szociális változások függvényében kezdődik avagy zárul le. Mindegyik szakasz magában foglal egy normatív krízist, egy az adott életkorban megoldandó feladatot.

Amennyiben a megoldás sikertelen, a szakasz sosem tud igazán lezárulni, a személynek továbbra is kihívást jelent az adott feladat.

Ilyen elakadást jelez például a teljesítményszorongás, mely a gyermekkorból megmaradt krízis, vagy a felnőttként is megélt identitáskrízis, mely alapvetően a serdülőkor megoldandó feladata volna. Fiatal felnőttként tehát feladatunk a intimitás kialakítása, mely pszichológiai szempontból nem csupán a szexualitást jelenti, hanem a mély, megtartó és támogató párkapcsolati, családi- és baráti kapcsolatok kialakításának képességét is.

Kétségkívül azonban ez az az időszak, mely a legtöbb fiatal számára a szabadabb élet kezdete, ami legtöbbször az aktívabb szexuális életet is jelenti.

A kiegyensúlyozott, egészséges szexuális élet nem csupán a nem kívánt terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzéséről szól. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például az egészséges szexualitás alatt a szexuális élettel kapcsolatban megélt fizikai, mentális, érzelmi és szociális jóllétet érti.

Pozitív pszichológiai szempontból tehát sokkal többről van szó, mint a negatív hatások elkerüléséről. A szexuális önbizalom azt jelenti, hogy összességében pozitív viszonyulásunk van önmagunkhoz, mint szexuális lényhez, úgy ítéljük, hogy képesek vagyunk eredményesen kapcsolódni másokhoz.

A Pennsylvania Egyetem két oktatója több, mint 500 egyetemista bevonásával arra volt kíváncsi, milyen összefüggések tárhatóak fel a szexuális önbizalommal kapcsolatban. Az eredményekből kitűnik, a férfiak és nők merőben másképp viszonyulnak saját szexualitásukhoz.

Azok a nők, akik nem használnak semmilyen fogamzásgátló módszert, alacsonyabb szexuális önbizalommal rendelkeznek fogamzásgátlást használó nőtársaikhoz képest, míg azok a férfiak, akik hasonlóképp nem használnak semmilyen eszközt a nem kívánt terhesség megelőzésére, magasabb szexuális önbizalommal bírnak társaikhoz képest.

Ez az igen érdekes eredmény rávilágít arra, hogy a saját magunkba vetett önbizalom nem csupán a párkeresés és az ismerkedés során kulcsfontosságú. Nem csak abban van szerepe a magammal való elégedettségnek, hogy érzelmi szinten mennyire tudom beleengedni magam egy párkapcsolatba és egy szexuális együttlétbe, hanem a tetteinkre is komoly hatást gyakorol.

Akár a védekezés kapcsán is felülírhatja a megfontoltságunkat és felelősségteljességünket. 

Kiemelt fontosságú tehát, hogy már fiatal felnőttként is bírjunk önismerettel saját szexualitásunkat illetően. Jó ha tisztában vagyunk vele, hogy az intimitás kialakítása ennek az időszaknak a krízise, mely járhat elakadással, az elmagányosodás és elszigetelődés negatív következményével.

A szexualitás pedig egy olyan platform, ahol könnyen lecsapódnak szorongásaink, félelmeink, legtöbbször a tudatosság küszöbe alatt, így könnyen történhet olyan, amit „józan ésszel” vagy tudatosan nem tennénk.

Vendégszerző: Drippey-Dévai Julianna

Pszichológus

Felhasznált irodalom:

Erikson, E.H. (1998). The Life Cycle Completed. W.W. Norton: New York.

Gyöngyösiné Kiss E. & Oláh A. (2007). Vázlatok a személyiségről. A személyiséglélektan alapvető irányzatainak tükrében. Új Mandátum Kiadó: Budapest.

Maas, M. K., & Lefkowitz, E. S. (2015). Sexual Esteem in Emerging Adulthood: Associations with Sexual Behavior, Contraception Use, and Romantic Relationships. Journal of sex research, 52(7), 795–806.

World Health Organization. (2006). Gender and human rights: Sexual health. https://www.who.int/reproductivehealth/topics/gender_rights/sexual_health/en/