Gyermekkorban sok esetben egymástól eltérő ütemben fejlődnek a gyermekek, legyen szó akár kognitív, érzelmi vagy szociális fejlődésről. Ezzel együtt felmerülhet a szülőben az igény, kérdés gyermeke életkorához viszonyított teljesítményére vonathozóan. A konzultációk mellett lehetőség van általános képességek (intelligencia, finommotoros-, grafomotoros fejlettség, figyelem, emlékezet, végrehajtó funkciók stb.) vizsgálatára, ezekhez kapcsolódó tanácsok, javaslatok átbeszélésére.
A tehetség ígéretét a mozgásos, zenei, matematikai és vizuális képességek esetében már óvodásoknál is meg lehet állapítani, ugyanakkor a tehetség gyakran csak idősebb korban mutatkozik meg, bizonyos területekre ez különösen jellemző. A tehetséges óvodások sokszor meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú- és rövidtávú memóriával, átlagon felüli koncentrációs képességgel, gyorsan fejlődő és változatos szókinccsel, fejlett képzelőerővel, és fejlett rajzkészséggel rendelkeznek. A tehetséggondozás célja lehet, hogy a gyermek erősségeit tovább fejlesszük, hogy a fejlesztendő területeit kiegyenlítsük, illetve hangsúlyt fektessünk olyan területekre is, melyek kiegészítik a direkt fejlesztést.
Az iskolaérettség azt mutatja meg, a gyermek fizikailag és pszichésen mennyire kész elkezdeni iskolai tanulmányait. Az iskolába lépéskori érettségi állapot fontos szempont a gyermek és a család szempontjából is: meghatározza, hogyan tud teljesíteni, hogyan tudja venni az oktatási rendszer akadályait és hosszú távon azt is befolyásolja, milyen viszonya lesz az iskolához és a teljesítményhez, milyen iskolai pályafutást fut majd be. Ha a beiskolázás túl hamar történik, az iskolába járás gyakran jár kudarcélményekkel a számára. A biológiai és az intellektuális képességek fejlettsége mellett nagyon fontos, hogy a gyermek érzelmileg és szociálisan is megérjen az iskolára, így könnyebben beilleszkedhet az új közegbe.
Az iskolakezdés hatalmas lépés a gyermek és az egész család életében. Az addigi szokások, szerepek átalakulnak, hiszen gyermekünk már "nagy iskolás", az összes ezzel járó feladattal és felelősséggel. Az életciklusváltás azonban nem minden esetben zajlik problémamentesen, megjelenhetnek viselkedési, magatartási, tanulási nehézségek. A pszichológus segíthet az iskolakezdésre való érzelmi felkészülésben csakúgy, mint az első osztálybanó lépést követően tapasztalt nehézségek kezelésében.
Az óvodáskorú gyermekek számára nagyon fontos biztosítani a megfelelő mennyiségű szabadidőt. A szabad játék, amikor a gyermek a céltól függetlenül játszik és kíváncsiságának kielégítése közben tapasztalatokat gyűjt, az egyik legelemibb komplex személyiségfejlesztő eszköz. Emellett a szülővel való együttlét, minőségi idő biztosítása is lényeges szempont, hiszen a szülő gyermek kapcsolat, a bizalom, a kötődés egyik segítője. Sokszor már óvodáskorban szervezett programokon, különórákon vesznek részt a gyermekek az óvodai nevelést követően. Szülőként érdemes lehet átgondolnunk a szabadidő és a kötött programok egyensúlyát.